Sok év telt el azóta, hogy D. I. Mengyelejev 1869-ben bemutatta a nagyközönségnek első kémiai elemek táblázatát. És ma bolygónk sok lakója aggódik egy nagyon érdekes kérdés miatt: "Mi a neve és mennyi a legdrágább fém a Földön?" És ha már kialakult egy többé-kevésbé helyes elképzelés a drágakövekről, akkor a fémekkel kapcsolatos ismeretekkel sokkal rosszabb a helyzet. Csak kevesen fogják tudni megnevezni a legdrágább fémet.
Szóval ez az 1870-es évek ozmium izotópja. Mengyelejev periodikus rendszerében a legdrágább nemesfém a 76. szám alatt található. A helyzet az, hogy az ozmium izotópja a legkeményebb az emberiség által felfedezett anyagok közül. Hihetetlen, hogy ennek a fémnek a sűrűsége 22,62 g/cc. Az ozmium jellegzetes csípős szagú és ezüstös színű. Fizikai és kémiai tulajdonságai miatt a fémet a nukleáris iparban, az ékszergyártásban és a gyógyszeriparban használják.
Nem kevésbé érdekes, hogy a legdrágább fémet nem valószínű, hogy saját szemünkkel láthatjuk. A helyzet az, hogy ma a black metal piacon 1 gramm ozmiumért több mint 200 ezer dollárt kell fizetnie. Az ozmium első hivatalos exportőre Kazahsztán volt, amely 2004-ben egy grammot kínált 10 000 dolláros áron. Kazahsztánon kívül a világon egyetlen ország sem ajánlotta fel az ozmium izotópját, mert az előállítása rendkívül nehéz feladat. A fémet platinakoncentrátumok kalcinálásával nyerik 900-1000 ºС hőmérsékleten.
Elméletileg a legdrágább fém a California 252. 2010-ben 1 gramm kaliforniai ára 6 500 000 dollár volt. Ennek a fémnek a világtartaléka azonban csak néhány gramm, és csak két ország (Oroszország és az Egyesült Államok) termel körülbelül 20-40 mikrogrammot évente. Kalifornia fizikai tulajdonságai több mint lenyűgözőek: mindössze 1 mikrogramm másodpercenként 2 millió neutront képes kibocsátani. Ezen jellemzőknek köszönhetően a fémet rosszindulatú daganatok kezelésére használják az orvostudományban, mint nagyszámú neutron pontforrását.
Egy másik nemesfém a platina. És ha nem állítja, hogy ő a "legdrágább fém", akkor benne van az 5 leggyakoribb értékes fém között. Ha a történelem felé fordulunk, akkor platinát már a 12-14. században bányásztak az Andok vidékén élt törzsek. Európa lakóihoz már a 16-17. században került. Ma 5 ország foglalkozik platina lelőhelyek fejlesztésével: USA, Oroszország, Kína, Dél-Afrikaés Zimbabwe.
Az érméket leggyakrabban platinából készítik, de az arannyal és ezüsttel ellentétben viszonylag nemrég kezdték el őket verni platinából.
A fémet sikeresen használják orvosi, fogászati és lézeres berendezések gyártásában. A korrózió elleni védelem érdekében bevonattal van ellátva a tengeralattjárók testén.
Az ékszeriparban a platina is nagy értéket képvisel.
2013. január 1-jén 1 gramm platina átlagos ára körülbelül 70 dollár. Japán mindig is a fő piac volt, de ma Kína magabiztosan átvette a pálmát.
A globális ékszeripar egyébként minden évben több mint 50 tonna platinát fogyaszt, és Kína adja az összes eladás körülbelül 50%-át.
