Egy tipikus női alak fő méretbeli jellemzői: leírás és paraméterek

2024 Szerző: Leonars Benson | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 11:50

Ahhoz, hogy egy tökéletesen illeszkedő öltönyt vagy ruhát az alaknak megfelelően varrjunk, figyelembe kell venni egy adott személy alakjának minden árnyalatát, vagyis tanulmányozni kell az összes méretjelet. tipikus női alak. A szabónak gondosan meg kell mérnie minden egyes kiemelkedést a nő testén. Csak ebben az esetben a ruhák úgy ülnek rajta, mint egy második bőr.

GOST 17522-72

A nők tipikus alakjának szabványos méretjeleit 1972-ben számították ki és hagyták jóvá a Szovjetunió állami szabványa szerint. Azóta néhány korrekciót és fejlesztést végeztek a mérési és számítási módszerekben, de az elv változatlan maradt.

Mérési szabályok

Ezek:

1. Mérés előtt a nőnek le kell vennie a cipőjét és le kell vetkőznie a fehérneműre.
2. A női póznak a női alakok tipikus méretjeleinek GOST-ja szerint lazának és lazának kell lennie.
3. A végtagok méretjellemzőinek, valamint a mellkas, csípő magasságának meghatározásakorhasználja a test jobb oldalát alapnak.
4. Az alakzat minden térfogatát puha mérőszalaggal kell megmérni, amikor egy tipikus női alak méretjeleit azonosítják. A szalagnak szorosan érintkeznie kell a testtel, de nem szabad összenyomnia a bőrt.
5. A mérési hiba legfeljebb 1 mm lehet.

Antropometriai pontok

A testen feltételesen elhelyezkedő pontok találhatók, amelyek segítenek pontosabban elvégezni a méréseket és meghatározni egy tipikus női alak méretjellemzőit:

1. A fej legmagasabb pontját a korona régiójában csúcsnak nevezzük.
2. A hetedik nyaki csigolya kiemelkedésének pontját nyaknak nevezik.
3. A nyak és a váll találkozási pontja a nyak alapja.
4. A nyak tövének hátsó pontja az a pont a kerület mérésénél, amely a szalag alatt, közvetlenül a gerincen található.
5. A kulcscsont legkiemelkedőbb pontjai a kulcscsontpontok.
6. A kulcscsontok közötti mélyedés pontját felső szegycsontnak nevezzük.
7. A mellkas közepén, a negyedik borda magasságában található a mellkasközéppont.
8. A váll mögött a lapocka csontjának legkiállóbb részét humerus akromiális pontnak nevezik.
9. A váll csúcsát a kulcscsont és az akromiális humerus pont metszéspontjában humerus pontnak nevezzük.
10. A könyökízület oldalirányú vetületét radiális pontnak nevezzük.
11. A mellbimbópont a mell legkiállóbb része.
12. A medencecsontok oldalain a leginkább kiálló rész a tipikus női alak méretjellemzőinek paraméterei szerinta tüskés-csípő elülső pontoknak nevezzük.
13. A térdpont a térdízület közepén van.
14. Az elülső hónalj legmagasabb pontját leengedett kar mellett a hónalj elülső csúcsának nevezzük.
15. A hónalj legmagasabb pontját hátul lefelé tartó karral a hónalj hátsó csúcsának nevezzük.
16. A gluteális pont a fenék legkiállóbb részének területén található.
17. Az oldalon a derék legkeskenyebb részén található a derékvonal pontja.

Pontok megjelölése

A női figurák fő jellemző méretvonásainak meghatározásához a jelölést a főbb pontoktól kezdve végezzük: nyak, váll, hónalj és derékvonal.

A test pontjait ceruzával jelölik, amelyek ártalmatlanok a bőrre, a derékvonalat pedig vékony zsinór vagy gumiszalag.

Egy tipikus női alak méretbeli jellemzői méretének meghatározása magasság szerint

1. A csúcspont magasságát úgy határozzuk meg, hogy megmérjük a padló és a fejtető közötti távolságot álló helyzetben, és egyenlő a magassággal.
2. A felső szegycsont pont szintje - a padló és a felső szegycsont pont között mérve álló helyzetben.
3. Clavicularis pont szintje – a padló és a kulcscsontpont közötti függőleges távolság.
4. Az elülső nyakpont tövének szintje – a padló és a nyakpont alapja között függőlegesen mérve.
5. Vállpont szintje – a padló és a vállpont között mérve.
6. A mellbimbópont szintje – a padló és a mellkas legkiállóbb pontja között mérveálló helyzet.
7. Derékmagasság – a padló és a derékmagasságot meghatározó pont közötti távolság.
8. Az elülső tüskés-csípőpont magassága - a padlótól az elülső csípőcsonti pont szintjéig mérve függőlegesen.
9. Térdpont szintje – a padlótól a térdkalács-terület középpontjáig mérve.
10. Méhnyak pont szintje – a padlótól a nyakjelzésig mérve.
11. Hátsó nyakkivágás – a padlótól a hátsó nyakkivágásig mérve, szigorúan függőleges.
12. Hátsó hónalj magassága – a padló és a hátsó hónalj közötti távolság.
13. Az infragluteális ránc magassága – a padlótól a fenék legalacsonyabb kiálló részéig mérve.
14. Laterális távolság a deréktól a padlóig.
15. Elülső deréktól a padlóig.
16. Belső lábhossz.

Egy tipikus női alak térfogati méretbeli jellemzőinek meghatározása

1. Nyak kerülete - a szalag széle hátul szigorúan a nyak pontja felett haladjon, elöl pedig érintse meg a kulcscsontpontokat.
2. Mellkaskörfogat I-edik - szemtől szemben állva egy nővel, egy méteres szalagot kell a háta mögé dobni, rögzítve a lapockákra. A szalagnak felső élével érintenie kell a hónalj tetejét, át kell haladnia a mellkason, és a jobb mellkas területén kell csatlakoznia.
3. Mellkasi kerület II - a szalag a lapockák legkiállóbb részein fut végig, a felső széle érinti a hónaljat, áthalad a mellbimbópontokon és a jobb mell területén záródik. MérésAz 1. és 2. mellkasi öv anélkül történik, hogy a szalagot elmozdítanák a lapockákról.
4. Mellbőr III - szigorúan vízszintesen a szalag a mellkas alatti szinten fut, és a jobb mellkas környékén záródik.



5. Derék – a szalag vízszintesen fut a törzs körül a derékvonal pontjában.
6. A csípő kerülete, figyelembe véve a kiálló hasat - a szalag mögül a fenék kiálló pontjain fekszik, majd a padlóval szigorúan párhuzamosan áthalad a hasra függőlegesen felvitt vonalzón és zár a jobb comb oldaláról.
7. Csípőkörfogat a has kivételével – a szalag vízszintesen halad át a fari pontokon, és elöl, a jobb combnál záródik.
8. Comb kerülete – a comb legteljesebb részének mérése.
9. Térd kerülete állva.
10. Báljkörfogat.
11. Övezés a boka felett.
12. Vállkör – a mérőszalag szélének a hónalj tetejére kell támaszkodnia.
13. Csukló kerülete.
14. Az ecset kerülete.
15. Fejkörfogat - a fej legkiállóbb részeit hátul és a homlokot elöl mérjük.
16. A behajlított térd öve - ülő helyzetben, derékszögben hajlított lábbal a szalag a térd mögött halad át, és a térdpont szintjén elöl záródik.
17. A lábfej szélessége – a mérőszalagnak alulról körbe kell tekernie a sarkot, át kell haladnia a lábfejen, és rá kell zárnia a lábfejre.

A főbb pontok közötti távolságok

1. Vállszélesség – a nyak tövétől a váll lejtőjén a vállpontig mérve.
2. A nyak alapja és a radiális pont közötti távolság– a váll és a vállpont lejtőjén.
3. A nyak alapja és a csukló vonala közötti távolság – a váll, a váll és a radiális pontok lejtőjén.
4. A nyak pontja és a mellkas I-edik szintje közötti távolság - a nyak tövének elülső jelén keresztül mérve.
5. A nyak tövének hátsó pontja és a mellkas I-edik elülső vonala közötti távolság - a hátsó ponttól a nyak tövének elülső jelölésén keresztül a mellkas elülső vonaláig.
6. 1. mellkasvonal – a nyak pontjától a nyak tövének elülső pontján át a mellbimbópontig mérve.
7. 2. mellkasvonal – a nyak tövének hátsó jelétől a nyak elejének elülső jelölésén át a mellbimbópontig mérve.
8. Derékmagasság elöl 1 - a nyaki jeltől a nyak elejének elülső jelöléséig, a mellbimbó a derékvonal felé mutat.



9. Derék elülső magassága 2 - a nyak tövének hátsó jelölésétől a nyak tövének elülső jelölésén keresztül és a mellbimbó pont a derékvonalig.
10. A nyak pontja és az elülső hónalj hátsó felső részének szintje közötti távolság.
11. A nyak tövének hátulsó jele és az elülső hónalj hátsó részének szintje közötti távolság.
12. Volj át a váll legmagasabb pontján – a szalag körbefutja a vállát a hónalj hátsó sarkának tetejétől a vállponton keresztül a hónalj elülső tetejéig.
13. A nyak pontja és az 1. és 2. kerület mellkasvonala közötti távolságot, figyelembe véve a kiálló lapockákat - hátulról mérjük, a szalagot függőlegesen tartják.
14. A nyak tövének hátsó pontjától az 1. és 2. heveder mellkasvonalának hátsó szintjéig mért függőleges távolság, figyelembe véve a kiálló lapockákat.
15. A hát hosszát a nyak hátsó részétől a derékig mérjük a kiálló lapockákon keresztül.
16. A hát hossza a nyak tövétől a derékig a kiálló lapockákon keresztül.
17. Vállmagasság ferde – a derék és a gerinc metszéspontja és a vállpont között mérve.
18. A derékvonal és a nyak tövénél lévő hátsó jelzés közötti távolság, a lapockák kiemelkedése nélkül.
19. A figura felső részének mérete a nyak tövének hátsó jelzésén keresztül, a kiálló mellkas figyelembevételével - hátul deréktól elöl derékig.
20. Mellkas szélessége – a hónalj elülső csúcsai között mérve.
21. A legkiállóbb mellkaspontok közötti távolság.
22. Hát szélesség – a hónalj hátsó részei közötti távolság.
23. A távolság az oldalsó derékvonal és a szék szilárd síkja között ülve.
24. Vállhossz – a váll és a gerendapontok között mérve.
25. Alkar hossza – a vállpont és a csuklóvonal között mérve.

Jelek a tipikus alakzatok meghatározásához

A női figurák minden tipikus méretjelét olyan paraméterek egyesítik, mint a magasság, a mellkas és a csípő, valamint a has.

Szabvány alaknál a nők magassága 134-182 cm között mozog a 6 cm többszöröseként, a mellkas térfogata megközelítőleg 72-136 cm, a csípő térfogata kiálló hassal általában 80-152 cm.

A szabványos tipikus alakzatok méretjelei megfelelnek a mérettáblázatnak 36-tól 62-ig terjedő ruhaméretek között.

Tipikus női alakok dimenziói 2 teljes hosszbana nem szabványos testparaméterekkel rendelkező csoport 140-148 cm-nél nagyobb mellbőséggel, 158-170 cm-es magassággal és a kiálló hashártyát figyelembe véve 140-164 cm-es csípőkörfogattal figyelhető meg.